Egy ingatlan megvásárlásakor ugyanis a vételáron felül számos egyéb költség vár majd ránk. Ezek nem opcionális költségek, hanem mindenkire egyformán érvényesek, ezért már kezdetben érdemes belekalkulálni, mert akár több millió forintos tételek is lehetnek.
Ezeket ki lehet gazdálkodni extra kölcsön felvételével, takarékoskodással vagy olyan hitelkonstrukcióval, ahol az önerőből meg lehet spórolni ezt az összeget, de a legfontosabb, hogy készüljünk fel rá.
Hogy milyen extra költségek várnak ránk 2025-ben egy
ingatlanvásárláskor a vételáron felül? Cikkünkben összegyűjtöttük a nagyobb kiadású tételeket!
Vagyonszerzési illeték
Kezdjük a sort rögtön a legnagyobb kiadással, ami egy ingatlan megvásárlásakor érheti a vásárlót. Ez nem más, mint a vagyonszerzési illeték, amit mindenkinek meg kell fizetnie az állam felé, amikor egy ingatlan a birtokába kerül.
Ennek az
összege 2025-ben 4 százalék, tehát már egy 30 millió forintos vételárú ház vagy lakás esetén is 1,2 millió forintos extra költségről van szó, ami jelentős kellemetlenségeket okozhat, ha nem számoltunk vele korábban.
A vagyonszerzési illetékről tudni kell, hogy vannak esetek, amikor ez az extra költség elkerülhető.
Illetékmentesség érhető el például abban az esetben, ha az ingatlan családon belül cserél gazdát vagy falusi CSOK-kal, illetve CSOK Plusz hitellel történik a vásárlás.
Földhivatali illeték
Ha egy ingatlant megvásárolunk, akkor azt minden esetben jelezni kell a földhivatal irányába is, hiszen tulajdonosváltás történt, amit be kell jegyeztetni. Ennek a
díja 2025-ben 10 600 forint, amit jellemzően ügyvéden vagy közjegyzőn keresztül kell megfizetnie a vásárlónak.
Szintén egy egyszeri díjjal számolhatunk itt abban az esetben, ha jelzálog alapú hitelt vettünk fel, és abból szeretnénk kifizetni a vételárat.
Ilyenkor a vevőt terheli az úgynevezett
jelzálogjog-bejegyzésének a díja, ami ingatlanonként 20 000 forintnak megfelelő összeg, és bejegyzéskor, illetve esetleges módosításkor egyaránt ki kell fizetni.
Ügyvédi költségek
Szintén a nagyobb extra kiadások közé sorolhatók ingatlanvásárláskor az ügyvédi költségek. Ennek a díját azonban nehezebb kiszámolni, illetve egységesíteni, mert
törvényileg nincs szabályozva, hogy egy ügyvéd mennyit kérhet el az adásvétel hitelesítéséért.
Itt jegyeznénk meg, hogy ezen felül arról sem rendelkeznek jogszabályok, hogy az ügyvédi költségek csak a vásárlónak kell megfizetnie, így előfordulhat, hogy az eladó átvállalja egy részét vagy a teljes összeget – bár hangsúlyoznánk: nem ez a jellemző.
Fontos tudnivaló továbbá, hogy ügyvéd helyett közjegyző is ellenjegyezheti az adásvételi szerződést, de a díjfizetés alól ez sem mentesít minket.
Azért érdemesebb ügyvédhez fordulni, mert szükség szerint jogi tanácsadást is kérhetünk tőle például az ingatlanvásárlás menetével vagy a hitelfelvétellel kapcsolatban, amivel elkerülhetők a kellemetlen zsákutcák.
Az ügyvédi díj mértéke egy ingatlan vásárlásakor átlagosan a végösszeg 1-2 százaléka, de lehetnek ennél alacsonyabb és drágább ügyletek is, ez minden esetben a választott jogi személytől függ.
Érdemes körültekintően választani, mert egy 30 millió forintos ingatlannál ez lehet 300 ezer, de akár 600 ezer forint is.
Az ingatlanközvetítő díja
Amennyiben a lakásvásárlás ingatlanközvetítőn keresztül zajlik, annak szintén van egy díja, ám tudni kell, hogy ez a legtöbbször bele van kalkulálva a vételárba, így jellemzően az eladó fizeti és nem a vásárló, de lehetnek eltérő esetek.
Egyre többen fordulnak ingatlanközvetítőhöz lakásvásárláskor, ugyanis ilyenkor
könnyebb, gyorsabb és átláthatóbb az ügymenet, sőt egy tapasztalt ingatlanos hasznos tanácsokkal is tud szolgálni, ám ennek is megvan a maga díjszabása.
Vásárlóként ezzel jó tisztában lenni, de azért ne feledjük, hogy ez a legtöbbször őket nem érinti.
A hitelfelvételnek is vannak költségei
Még a fentieknél is sokkal nehezebb kiszámolni, de mégis lényeges észben tartani ingatlanvásárlás során, hogy a hitelfelvételnek egyaránt vannak költségei. Csak nagyon kevesen vannak, akik képesek önerőből lakást vagy házat vásárolni, így a finanszírozás kapcsán ezzel számolnunk kell.
Különösen a lakáshiteleknél ugyanis rengeteg extra díjjal kalkulálhatunk, amelyek külön-külön nem nagy összegek, azonban halmozottan már akár több százezres tételt jelentenek, ami ingatlanvásárláskor az emberek többségének okozhat kellemetlenségeket.
Olyan extra költségekkel kell itt számolnunk, mint például az értékbecslési díj, a folyósítási díj, a fedezetminősítési díj vagy éppen a műszaki szemle költsége.
Érdemes alaposabban megvizsgálni a bankok kínálatát, hiszen különösen nagy a szórás a THM tekintetében – az extra díjak költségeit ugyanis
a teljes hiteldíjmutatóval lehet a legkönnyebben felmérni –, így több százalékos eltérések lehetnek, amelyek hosszabb távon százezrekkel növelhetik meg terheinket.
