A tulajdoni lap alapján ellenőrizhető, hogy a hirdetésben szereplő adatok összhangban állnak-e az ingatlan-nyilvántartás adataival.
Emiatt minden adásvétel során felmerül, hogy kinek a feladata a tulajdoni lap lekérése ingatlanvásárláskor: az eladóé vagy a vevőé?
Erre a kérdésre válaszolunk az alábbi cikkben, amelyhez kizárólag a jelenleg (2026. június) hatályos magyar jogszabályokat vizsgáltuk meg.
Miért ennyire fontos a tulajdoni lap?
A tulajdoni lap az ingatlan-nyilvántartás része, amely hiteles jogi adatokat tartalmaz az adott házról vagy lakásról. A vásárlás előtti ellenőrzés során ebből derül ki többek között, hogy
- ki vagy kik az ingatlan tulajdonosai;
- milyen tulajdoni hányaddal rendelkeznek;
- van-e az ingatlanon haszonélvezeti jog;
- szerepel-e rajta elővásárlási jog;
- terheli-e jelzálogjog vagy végrehajtási jog;
- per-, teher- és igénymentes-e az ingatlan;
- valamint az is, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok megfelelnek-e a valóságnak.
A
Digitális Állampolgárság Program tájékoztatójából konkrétan kiderül, hogy a tulajdoni lap lekérése ingatlanvásárlás előtt az egyik legfontosabb teendő. Nem kötelező, de alapvető biztonsági lépés azért, hogy a vásárló elkerülje az esetleges váratlan meglepetéseket a későbbiekben.
Előírja-e jogszabály, hogy kinek kell lekérnie a tulajdoni lapot?
Jelenleg nem kötelezi jogszabály sem a vásárlót, sem az eladót arra, hogy lekérje a tulajdoni lapot az adásvétel során.
A tulajdoni lap másolata egy nyilvános adatbázisban található, és a dokumentumhoz bárki hozzáférhet, így akár természetes személy is kikérheti az erre szolgáló elektronikus rendszeren keresztül, amelyhez DÁP vagy Ügyfélkapu+ szükséges.
A legtöbb eladó még a hirdetés előtt lekéri a tulajdoni lapot
Bár nem kötelező, tapasztalataink szerint a legtöbb eladó már az értékesítés előkészítése során – jellemzően a hirdetés felkerülése előtt –, kikéri a tulajdoni lapot, de ingatlanos bevonása esetén is egyfajta íratlan szabály ennek a beszerzése. Ennek több oka van!
Egyrészt az eladó és az ingatlanos egyaránt ellenőrizni tudja, hogy az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok helyesek.
Másrészt a tulajdoni lap másolatával hitelesen igazolni lehet az eladásra kínált ingatlan jogi állapotát.
A gyakorlatban kifejezetten általános, hogy a komolyabb érdeklődők megkapják a tulajdoni lap másolatát.
Lakásvásárlás esetén azonban érdemes megnézni ennek a dátumát. Ha túl régi, akkor ajánlott a leendő vásárlónak is lekérnie, hogy nem történt időközben valami változás.
A tulajdoni lap ellenőrzése főként a vevő érdeke
Mint az imént írtuk: a tulajdoni lapot az eladó is bemutathatja, azonban a vásárlással járó kockázat a vevőt terheli, ezért a hivatalos lakásvásárlási tájékoztatók kiemelik: a tulajdoni lap lekérése és ellenőrzése leginkább a vásárló érdeke.
Azért nagyon fontos adásvétel előtt a minél frissebb tulajdoni lap, mert időközben az ingatlant megterhelhették jelzáloghitellel, végrehajtási eljárás alá kerülhetett, de egy szolgalmi- vagy haszonélvezeti jog bejegyzése is sok kellemetlen percet okozhat a későbbiekben.
Sőt, ezek hatással lehetnek az ingatlan értékére, illetve a végrehajtási eljárás például az adásvétel meghiúsulását is eredményezheti. Emiatt ajánlott a vevőnek egyaránt lekérnie a tulajdoni lapot, és nem csak az eladó által bemutatott dokumentumra hagyatkozni.
Hogyan kérhető le a tulajdoni lap?
A tulajdoni lap másolata 2026-ban az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerből (E-ING)
kérhető le, méghozzá DÁP vagy Ügyfélkapu+ azonosítást követően.
Magánszemélyeknek évente legfeljebb két tulajdoni lap lekérésére van lehetőségük díjmentesen. Ha valakinek ennél több e-hiteles tulajdoni lapra van szüksége, akkor a lekérés díja jelenleg 4800 forint minden egyes dokumentum esetén.
Ki fizeti a tulajdoni lap költségét?
Hogy az eladó vagy a vevő fizeti-e a tulajdoni lapot, azt szintén nem rögzítik jogszabályok, de miután magánszemélyek évente kettőt igényelhetnek, ezért ez a legtöbbször nem képezi vita tárgyát.
Ha fizetni kell érte, akkor is érdemes
- az eladónak saját költségén beszereznie a tulajdoni lapot, mert ezzel sokkal nagyobb bizalmat ébreszt az adásvétel során;
- de a vevőnek is ajánlott kikérnie egyet, ha ez indokolt (például túl régi tulajdoni lap bemutatása esetén).
Mindezeken felül természetesen ügyvéd is beszerezheti a tulajdoni lapot, ami vagy az ügyvédi munkadíj vagy külön tétel részeként jelenhet meg a költségekben.
Itt fontos kiemelni, hogy az adásvételi szerződés elkészítésében közreműködő ügyvéd jellemzően mindig ellenőrzi az ingatlan aktuális tulajdoni lapját, hiszen csak ez biztosíthat megfelelő hátteret ahhoz, hogy a szerződés hiteles és aktuális adatokra épüljön.
Ez a folyamat az ügylet biztonságát szolgálja, és a magyar ingatlaneladásban általános gyakorlatnak tekinthető.
