Míg korábban az ilyen típusú lakások főként az egyedülállók, a gyermektelen párok és az idősebbek célpontjai voltak az albérletben utazó befektetők mellett, addig manapság sokkal változatosabb a keresleti oldal, így nem ritkán már a családok is a kisebb ingatlanokat keresik.
A tendencia mögött számos tényező áll, így megvizsgáltuk gazdasági és társadalmi oldalról is, hiszen nagyon érdekes a magyar ingatlanvásárlási szokások átalakulása, ami természetesen közel sem csak fekete és fehér. Lássuk a legfőbb okokat!
Gazdasági háttér
A kereslet változása elsődlegesen a gazdasági háttérre vezethető vissza. Az elmúlt években ugyanis a magas infláció, a megnövekvő jegybanki alapkamatok és az emelkedő építési költségek egyfajta visszafogottságra ösztönözték a vásárlókat.
A hitelfelvétel ugyanis a kedvezményes kölcsönök ellenére megdrágult, a megtakarítások reálértéke pedig ezzel párhuzamosan lecsökkent, így sokaknak egyszerűen elérhetetlenné váltak a 90-100 négyzetméteres ingatlanok, amelyek kapcsán sokan előrelátók is.
Egy házat vagy lakást ugyanis nemcsak meg kell vásárolni, hanem fenn is kell tartani, és a nagyobb alapterület nyilván magasabb költségekkel jár.
Mindezek mellett az ingatlanok alapterülete a hitelképességet is befolyásolja. Budapesten például az 50 négyzetméteres lakások egy jó keresetű párnak még elérhetők, de a nagyobbak már kevésbé. Ez az oka, hogy egyre többen keresnek vidéken lakást, ahol ugyanezért az árért akár 70-80 négyzetméteres ingatlanok közül is válogathatnak.
Az állami támogatások hatása
Az olyan állami támogatások, mint az Otthon Start Program sokak számára esélyt adott a lakásvásárlásra. A többség azonban ebben az esetben sem válogathat nagyobb ingatlanok közül, sőt a 3 százalékos hitel például kifejezetten az első lakásvásárlókat támogatja.
Ez elsődlegesen a kisebb alapterületű, olcsóbb ingatlanok népszerűségét növeli, és ennek a hatása is, hogy megnövekedett a kereslet az 50 m2-nél kisebb lakásokra, hiszen az emberek többsége ezeket tudja megvásárolni a legkönnyebben.
Különösen a nagyobb városokban igaz mindez, bár vidéken azért most még jobbak a lehetőségek, hiszen egy fővárosi 50 m2-es lakás árából máshol sokkal nagyobb ingatlan is megvásárolható.
Demográfiai változások
A fiatal generációk életvitele alaposan megváltozott a 20-30 évvel korábbiakhoz képest. Mind a házasságkötés, mind a gyermekvállalás ideje kitolódott, sőt nagyon kevesen vállalnak egy gyermeknél többet, és előtérbe került a karrierépítés mellett a mobilitás is.
Ez szintén a kisebb lakások népszerűségének kedvező folyamat, hiszen sokan nem akarják azonnal egy életre elkötelezni magukat, inkább a könnyed fenntarthatóságot helyezik előtérbe, amihez egy 40-50 négyzetméteres lakás a legideálisabb, hiszen elég tágas ahhoz, hogy egy pár akár egy gyermekkel is elférjen benne.
A minimalista életstílus és a fenntarthatóság terjedése szintén egyfajta demográfiai változásnak tekinthető, ami egyaránt arra ösztönzi a lakásvásárlókat, hogy a kisebb megoldásokat részesítsék előnyben.
A befektetők is inkább a kisebb lakásokat keresik
Bár ebben a tekintetben nincs nagy változás a korábbi évekhez képest, de azt azért fontos megjegyezni, hogy nagy általánosságban a befektetők is inkább a kisebb lakásokra specializálódtak. Esetükben a 35-45 négyzetméteres megoldások jelentik a leggyorsabb hozamlehetőséget.
Egy kis lakás sokkal könnyebben kiadható, hiszen diákok, párok és idősek is ezt keresik a leginkább, megfelelő helyen pedig alig hoz kisebb bérleti hozamot, mint egy nagyobb ingatlan más, kevésbé frekventált környezetben.
Az újépítésű lakások is kisebbek lettek
Ha megnézzük az elmúlt néhány év lakóparki és társasházi beruházásait, akkor azt láthatjuk, hogy az újépítésű lakások is egyre kisebbek, de legalábbis ritkán merészkednek 45-55 négyzetméter fölé, míg korábban ez az átlag inkább 60-70 négyzetméter volt.
Ez a folyamat szintén egy olyan átalakulást idézett elő az ingatlanpiacon, ami megnövelte az 50 négyzetméter alatti ingatlanok népszerűségét, hiszen aki vásárolni szeretne, gyakran nem is nagyon talál más alternatívát az újépítésű megoldások között.
Érdekesség, hogy ez a trend is főként Budapest belső kerületeit érinti, az agglomerációban és a vidéki városokban még nem nevezhető teljesen általánosnak, de határozottan ebbe az irányba orientálódnak a beruházások.
A kereslet nő, de a kínálat csökken
Záró gondolatként feltétlenül ki szeretnénk emelni, hogy az elhangzottak a jelenlegi helyzet alapján csak a magyar piac aktuális helyzetét tükrözik, ami a fenntarthatatlanság miatt biztosan nem marad így hosszabb távon.
A kisebb lakásokra való kereslet emelkedésével ugyanis elindult az árnövekedés, valamint a kínálat csökkenése, ami egyre jobban érezteti a hatását már a vidéki régiókban is, így néhány hónapon belül várhatóan visszaáll az egyensúly.
Különösen annak fényében, hogy a kisebb lakásokat sokan csak átmeneti jelleggel vásárolják meg, az első gyermek vagy gyermekek megszületéséig. Mondhatjuk tehát, hogy az ingatlanpiac most trendkövető magatartás folytat, ami várhatóan nem tart túl sokáig.
